Mindenki az OGL változással van elfoglalva, a csapból is az folyik. Itt most nem arról lesz szó. Körbejárjuk a talán legromantikusabb (fiend) démont. Persze csak addig romantikus, amíg nem találkozol eggyel. Szokták nevezni Pokol Lovaknak vagy Démon Lovaknak is, de eredeti nevüket az alapján kapták, hogy a velük találkozók milyen pokoli rémálmokat éltek át. Leginkább arról ismertek, hogy az Alsóbb Síkok lényeinek hatásaként szolgálnak.
Megjelenés
Eredetileg a Nightmare -ek látszólag leharcolt, körülbelül 1,8 méter marmagasságú, éjfekete bundájú csődörök. Jobban megnézve azonban kiderül, hogy harciló szerű külsejük teljesen csak a felszínes figyelőt veri át. Hatalmas fejük, viperaszerű agyaraik és rosszindulatú, sötét szemeik van, amelyek gyakran vörösen izzó lángokkal fénylenek, és lángvörös tüzet okádnak kitágult orrlyukaikon keresztül. Ha egyet véletlenül sikerül legyőzni, halálát követően parázzsá válik.
Acél patkóikkal lángoló nyomokat hagynak maguk után, amerre csak lépnek. Természetellenes gyorsasággal galoppoznak az éjszakában, fekete testük beleolvad a sötétségbe. Bárki látja őket, csak a száguldó, pokoli látványban részesül, ahogy a kénköves füstben megjelennek vagy eltűnnek benne. A pletykák szerint ezek a lények olyan gyorsan mozognak, hogy csak homályosan lehet látni őket, de azok, akik látták őket, azt gondolhatták, hogy képesek az árnyékok között mozogni vagy teleportálni, ami megmagyarázná azt a képességüket, hogy egy pillanat alatt megálljanak és hirtelen elinduljanak, vagy hirtelen megjelenjenek anélkül, hogy úgy tűnne, hogy mozogtak volna.
Személyiség
A Nightmare egy érzéketlen, kegyetlen lény. Szó szerint becserkészi áldozatát. Gyűlöli az Elsődleges Anyagi Sík minden teremtményét. Olyan pokoli intelligencia jellemzi, ami egy vadállat esetén elképzeletlen. Ahelyett, hogy egyszerűen megölnék a célpontjaikat, természetfeletti erejüket arra használják, hogy először rettegést keltsenek bennük, hogy féltsék az életüket, majd megöljék őket, amint pánikoló ronccsá váltak. Egyik kedvenc trükkjük az, hogy egy utolsó pillanatig biztonságban érezhetik magukat az áldozataik, mielőtt hirtelen újra felbukkannak, eloszlatják az utolsó reményüket is, majd leadják a gyilkos csapást.
Annak ellenére, hogy zabolázatlan, szabadon kóborló lények, mégis arról híresek, hogy szívesen szolgálnak lovasként a gonosz küldetések során, de csak azok számára, akik kellő gonosz hozzáállással és erőkkel rendelkeznek. Ha valaki mégis lovagolni akarnak rajtuk, bölcsen teszi, ha nem feledkeztek meg arról, hogy ezek a az ördögök (fiends) nem egyszerű paripák, hanem vad, független és megszelídíthetetlen ördögök, saját ösztönökkel és tervekkel. A büszke és önző Nightmare -ek gyakran a saját akaratuk szerint cselekednek, még akkor is, ha ezek a cselekedetek ellentétesek feltételezett gazdáik céljaival, sőt akár még az ő kárukra is. Még akkor is rosszul végződhet a Nightmare -en való lovaglás ha a hátas és lovasa is valami gonosz tervet forral, könnyen félresiklik a terv mikor a gyakorlati megvalósítást másképpen képzelik. Szolgaságra nem lehet kényszeríteni, azonban idővel, akár egyfajta kötelék is kialakulhat közöttük és akkor válik igazi társsá a gonoszságban.
Képességei
A nevüket onnan kapták, hogy képesek megjelenni az álmokban, akár azelőtt, hogy az áldozat élőben találkozott volna velük. Egyfajta rossz ómenként, vagy akár a túlélők elméjében egy félelmetes támadás túlélését követően. Szabadon tudnak váltani az Asztrális és Éteri síkokra, valamint az Shadowfell -be. Szárnyak hiánya ellenére mágiával támogatottan még a futásnál is gyorsabban tudnak repülni. A patáik jellemzően meggyújtják a gyúlékony tárgyakat, és hatalmas tűzfalakat hagyhatnak maguk után.
A Nightmare -t gyakran kénköves, sűrű füstköd veszi körül, hogy ők ne látszódjanak, de közben tökéletesen át tudnak látni rajta. Harc közben gyakran égető, kénes füstöt fújnak, és mérgesen felnyerítve mérgező gázokat lélegeznek ki. A vakító, fojtogató felhő az ellenséget zihálásra készteti és így képtelenné teszi a visszatámadásra, ha belélegezte azt.
A Nightmare olyan szörnyű halált okozhat, amitől dühös és bosszúálló fantomok keletkezhetnek.
Harc
A lények, akik keresztezték útjukat főleg a patájukkal és harapásukkal ismerkedtek meg. Az alsóbb síkok lakói jellemzően menekülnek a dühük láttán, de az Elsődleges Anyagi Sík lakói nem ilyen szerencsések. A Nightamre -ek a „csapj le és fuss” taktikát alkalmazzák, csoportok lemaradt, különálló tagjaikat veszik célba. Elzárják a menekülési utakat a tűz falak, a sebességük és a síkok közötti mozgás képességük révén.
Képzett és tehetséges lovasok esetleg képek megküzdeni egy Nightmare -rel, miközben rajta lovagolnak.
Társadalom
Shadowfell -ben a Nightmare -ek egyedülálló módon, a farkasfalkákhoz hasonlóan, kis, ragadozó csordákban vadásznak. Kísértették a járatlan utakat, akár az Shadowfell -ben, akár az Elsődleges Anyagi Síkon, a nem túl gyakori, éjszakai vándorokat keresve, akiket zsákmányként elejthetnek. A „parázsutak” néven ismert átjárókat, melyeket a készítőik nyomában hátrahagyott füstölgő patanyomok miatt neveztek el, még az Shadowfell lakói is veszélyes ösvényeknek tartották, még nappal is!
Minifigurák
Ez inkább látni kell, mint olvasni róla. Itt pedig megvehető a Nightmare minifigura.
Története
Eredet
Az angol „nightmare” szó az óangol „Mare” szóból származik, ami egy Incubus vagy démon neve, gyakran goblinszerű megjelenéssel. Ez a lény állítólag az alvó 
emberek mellkasán lovagolt, és rossz álmokat vagy rémálmokat hozott nekik. Annak ellenére, hogy a „mare” kancát is jelent, úgy tűnik, hogy a Nightmare -ek és a lovak között nem sok történelmi kapcsolat van. Van azonban egy 1781-es olajfestmény Fuseli-től, A rémálom címmel, amely egy alvó nőn guggoló Mare -t ábrázol. A háttérből egy természetellenesen fehér szemű ló szurokfekete feje figyeli a jelenetet.
Bár nincs bizonyíték arra, hogy Gygax ezt a festményt tartotta volna szem előtt, amikor a Monster Manual -ban ábrázolt lószerű lényt megalkotta, könnyen lehet, hogy ez a festmény szolgált inspirációként, ha ismerte a művet. Ugyanilyen valószínű azonban az is, hogy Gygax egyszerűen csak egy szójátékot használt fel a „mare” szó kettős jelentésével.
1. kiadás
Bármi is inspirálta a Nightmare Dungeons & Dragons változatát, a Monster Manual úgy írja le, mint egy sovány és csontvázszerű pokollovat, túlméretezett fejjel, koromfekete szőrrel, vad és zord
sörénnyel. Vörös szemei vannak, és orrlyukaiból narancssárga lángokat fúj. Patásai parázsként égnek, szájából pedig éles agyarak állnak ki.
Bár nem határozza meg, hogy melyik síkról származnak, a Monster Manual megjegyzi, hogy a Nightmare -ek alacsonyabb síkbeli lények, akiket gyakran használnak más gonosz lények hátasként. Nem meglepő módon ez adta nekik a „démoni lovak” és a „pokol lovai” alternatív neveket. Az ilyen lovak vonzereje lovasuk számára részben valószínűleg abban rejlik, hogy a Nightmare képes repülni és az éteri és asztrális síkokra utazni.
A Nightmare még lovas nélkül is veszélyes ellenség. A legtöbb életformával szemben rosszindulatúak, és provokáció nélkül támadnak. A harapás (agyar) támadás (2-8 sebzés) és az égő paták (két támadás, mindegyik 4-10 sebzést okoz) mellett a Nightmare képes forró füstfelhőt is kilélegezni, ami -2 büntetést ad a támadásokra és a sebzésre, ha a mentődobás sikertelen. Extrám jó AC -ja van (-4), gyors (15″ vagy 36″ repülés közben) és 6+6 HD -je van.
A Dragon 50. számában azt írják, hogy a Nightmare -ek húsevők, és hogy különösen élvezik néhány kisebb démon és ördög (különösen a Manes -ek és a Lemur -ok) húsát. Ha egy Nightmare -t nem etetsz a kedvenc táplálékával, az ellenségessé válik még a gazdájával szembe nis. A Dragon #118 Arrrgh!!! című cikke szerint a Nightmare -eknek magas a fájdalomküszöbük, ellenállóbbak, mint a Griffek, Hippogriffek és Perytonok, és hasonlóak a Wyvernekhez. Az 1. kiadású Játékosok kézikönyve megjegyzi, hogy a Nightmare -ek magas intelligenciájuk miatt nem hat rájuk az invisibility to animals varázslat.
A NIghtmare -ek több 1. kiadású kalandban is feltűnnek, többek között a drow-sorozatban (D1-D3). A drow Noquar-ház eszköze egy bronz Nightmare fej, és Erelhei-Cinlu drow-i, különösen a nemesek, Nightmare -eket tartanak hátaskánt. A drow-ok vonzódása ezekhez az egzotikus lovakhoz egészen magáig, Lolthig terjed. A Q1: Queen of the Demonweb Pits -ben a Stable of the Nightmare 2. emelete Lolth személyes hátasának ad otthont, ami 2 manes gondoz. A Nightmare Horseshoes of a Zephyr-t visel, ami, lehetővé teszi a paripának, hogy a föld érintése nélkül közlekedjen, egy repülő ló esetében kissé feleslegesnek tűnik.
Egy kissé szokatlanabb NIghtmare a Dragon magazin 42. számában található. A The Mansion of Mad Professor Ludlow című kaland szereplői gyerekek, akik táborozáson vesznek részt. A kúria felfedezése közben egy mozdulatlan Nightmare -re bukkanhatnak, amely csak akkor reagál, ha egy mágikus dolgot cipelő karakter felszáll rá. Ha ez megtörténik, a Nightmare megelevenedik, és visszatér a pokolba, magával ragadva lovasát is.
2. kiadás
A 2. kiadású Monstrous Compendium első néhány kötetéből kihagytak néhány figyelemre méltó dolgot . A TSR a játék 1980-as években kapott negatív publicitására adott (túl)reakcióként úgy döntött, hogy a démonok és ördögök nem szerepelnek a 2. kiadásban. Ahogy az várható volt, ez csak bosszantotta a D&D rajongókat, így két évvel a kiadási ciklus után az alsóbb síkok lakói visszakerültek, bár a sértő „démonok” és „ördögök” neveket törölték és a „tanar’ri” és „baatezu” nevekkel helyettesítették. Számos más lény, köztük a Nightmare, ennek a politikának véletlenül áldozatul esett, és nekik is várniuk kellett az MC8: Monstrous Compendium Outer Planes Appendix megjelenéséig, hogy nyomtatásban is megjelenhessenek.
Valójában a Nightmare már korábban is megjelent egy 2. kiadású kalandban. Az A Rose for Talakara a Dungeon 25. számában a gonosztevő egy Blackspike nevű 
Nightmare -t tart. Annak ellenére, hogy ez egy 2. kiadású kaland, a Nightmare statisztikája az 1. kiadású Monster Manual szerinti. Érdekes módon a Nightmare XP-értéke eltér az 1. kiadású Dungeon Masters Guide-tól, de összhangban van azzal, ami végül a Monstrous Compendiumban fog megjelenni. A morál (a 2. kiadásban új stat) szintén szerepel, de „különleges” értékként szerepel az „elit (13-14)” érték helyett, amely végül a Monstrous Compendium bejegyzésében jelent meg.
Az új XP-értéket, valamint a morál és a táplálkozás (húsevő) hozzáadását leszámítva a Monstrous Compendium Outer Planes függelékben található Nightmare statisztikái nem változtak a Monster Manual kézikönyvben találhatóakhoz képest. A leírás azonban jelentősen kibővült, a Nightmare egy teljes oldalt kapott.
Kicsit többet megtudunk a harci képességeikről. Égő patáik lángra lobbantják az éghető tárgyakat, forró füstfelhőjük hatótávolsága pedig 10 láb, és mentő dobást kell dobni bénulás ellen. Kiderül, hogy a repülésük mágikus képesség, és megtudjuk, hogy megértik a gonosz lovasok parancsait (miért csak a gonosz lovasokét?), és hogy „empátiával” kommunikálnak egymással, ami így eléggé homályos megfogalmazás
A 2. kiadásban a Nightmare -ek egy kicsit kidogozottabb személyiséggel rendelkeznek, mint korábban. Bár szívesen szolgálnak lovasként minden olyan küldetésnél, amelyben a gonosz is részt vesz, most már saját ambícióik is vannak. A Nightmare -eket nagy egóval rendelkező mágikus fegyverekhez hasonlítják, sosem lehetsz teljesen biztos benne, hogy azt teszik, amit szeretnél.
A Monstrous Compendium Outer Planes függelék az első alkalom, amikor a Gloom Meet említésre kerül. Ez az alacsonyabb síkok lakóinak találkozója a Hades síkján, és évtizedenként egyszer kerül rá sor. A Nightmare -ek kulcsszerepet játszanak a hír terjesztésében, hogy közeledik a Gloom Meet ideje, és ilyenkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy találkozunk valamelyik lénnyel. Amint a Gloom Meet elkezdődik, a NIghtmare -ek félelmetes vágtázással jelenti be.
A Monstrous Compendium bejegyzése megjegyzi, hogy a Nightmare -ek a hasonlóságuk ellenére sem állnak kapcsolatban a lovakkal. Tisztázza továbbá a „húsevő” étrendjüket is. Bár szokásuk az elesett ellenfelek húsának elfogyasztása, a túléléshez nincs szükségük sem táplálékra, sem levegőre. Azt sugallják, hogy erejüket kizárólag a gonosz szolgálatából nyerik.
3. kiadás
A 3. kiadásban a legjelentősebb változás a Nightmare -ben vizuális jellegű. Annak ellenére, hogy a leírásban nem szerepel, a Nightmare -nek a Monster Manual -ban már lángoló sörénye és lángoló farka is van. Emellett súlya is megnőtt, és már nem csontvázszerű a megjelenése. Mint látni fogjuk, ez az ábrázolás innentől kezdve vált a normává. A Nightmare „semleges gonosz”, kívülállóként van felcímkézve.
A Nightmare leírását és statisztikáit tekintve figyelemre méltóan hasonlít korábbi kiadású rokonaira. Több HP-ja van (6d8+18, átlagosan 45, szemben a 33-mal), és több sebzést okoz, most már fizikai és tűzsebzésre osztva (1d8+4 + 1d4 tűz a két patatámadásra, és 1d8+2 a harapásból, ami átlagosan 29 pont, ha minden támadás talál, szemben a 2. kiadás 19 pontjával). Ugyanazokkal a különleges képességekkel rendelkezik: lángoló paták, védekező füst, valamint az asztrális és éteri síkokra való utazás képessége. A füsttámadás most már kúp alakú, de kissé messzebbre, 15 lábra nyúlik. A Nightmare -ek egyfajta rejtőzködést biztosít az ellenfelekkel szemben anélkül, hogy látását akadályozná. Az asztrális és éteri utazási képességeik úgy vannak megadva, mintha a 20. szintű varázsló varázsolta volna. A Nightmare rendelkezik az alertness and improved initiative feats -szel.
Most először említik, hogy a Nightmare -ek „kísértik azoknak az álmait”, akik keresztezték az útjukat, de ez inkább költői szabadságnak tűnik a leírásban, mint új képességnek. Bár a Nightmare -eket még mindig hatalmas, gonosz lények használják lovasként, már vonakodva engedik meg másoknak, hogy meglovagolják őket. Hátasként nem tudják harci képességeiket csillogtatni, kivéve, ha lovasuk sikeres lovaglási próbát tesz. A teherbírásuk legfeljebb 900 font. A Fegyverek és felszerelések útmutatója „kiképezhetetlen”-ként sorolja fel őket.
A fejlődési bejegyzés szerint egyes Nightmare -ek hatalmas méretűek lehetnek, akár 18 HD -vel. Amikor a NIghtmare -t frissítették a Monster Manual 3.5-ös verziójához, egy hatalmas változat saját stat blokkot kapott Cauchemar (franciául „rémálom”) néven. A 3.5-ös Nightmare 60 láb darkvision -t is kapott, és a környezetét is módosították „bármely földterületről és földalatti területről”, hogy a Hades Gray Wastes -t jelölje meg otthonaként.
A 2. kiadás szörnystatisztikai blokkjának a lény étrendjét jelző sora nem került át a 3. kiadásba, ami némi zavart okozott a Nightmare-ek táplálkozásával kapcsolatban. A vámpír Lythia, a Dying of the Light-ban a Dungeon 84. számában két Nightmare -t tart, amiket arra használ, hogy a kocsiját húzza. Az ülés alatt egy bőrzsák tele van platina reszelékkel, amivel a párost eteti.
A 3. kiadású Manual of the Planes fenntartja a Nightmare esetén a lehetséges találkozási pontokat az asztrális és éteri síkokon, valamint Carceri Tarterian mélységeiben, Hades Gray Waste -ben, Baator kilenc poklában és a mélységben. A Gehennában való jelenlétükről nem tesznek külön említést, de a találkozási táblázatok arra utalnak, hogy az alsóbb síkokon még mindenütt megtalálhatóak.
Arra az esetre, ha egy játékos Nightmare karaktert szeretne játszani, a Monsters with Class című cikk a Dragon 293. számában azt javasolja, hogy egy ilyen karakter 10. szinten kezdjen, ami azt jelenti, hogy tíz szinttel magasabbnak kell kezelni, mint a átlagos kalandozókat. Ez a cikk a Savage Species előzetese volt, de a Nightmare nem került be abba a könyvbe, valószínűleg azért, mert nem egy olyan faj, amivel játszani lehetne.
A 3. kiadás vége felé és a 4. kiadás korszakában a Wizards of the Coast számos, gyermekeknek szóló könyvet adott ki a Mirrorstone kiadó alatt. Ezek közül a második, az A Practical Guide to Monsters tartalmaz egy bejegyzést a Nightmare -ről. A „Nightmare Facts” blokkban megjegyzi, hogy a Nightmare 6 láb magas a vállánál, 1000 fontot nyom, és magányos lény, amely bármilyen élőhelyen megtalálható. A könyv azt tanácsolja, hogy jó taktika, ha egy Nightmare szeles napon támadjunk meg, hogy mérgező füstje szétoszoljon.
4. kiadás
A 4. kiadású Wizards Presents: Worlds and Monsters: Worlds and Monsters -ben egyszerre kapunk egy említést és egy pillantást a Nightmare -hez. Van egy fekete-fehér illusztráció a Shadowfell fejezetben, és megjegyzik, hogy a shadar-kai Nightmare -eket kapnak el, hogy lovakként használják őket, ami arra utal, hogy
a paripák az alsóbb síkokról kerültek át, hogy új otthonukban lakjanak.
Az ábrázolt Nightmare egyszerre erősen páncélozott és nehéz. E szörnyetegen semmi csontvázszerűség sincs, és lábát, fejét és nyakát kiterjedt, díszes páncélzat fedi. Ez valószínűleg mágikus páncélzat, mert úgy tűnik, hogy a Nightmare -re tapad, annak ellenére, hogy nincsenek látható szíjak vagy rögzítési eszközök.
A néhány hónappal később a Monster Manual -ban megjelenő Nightmare nem páncélozott, de megtartotta a jól körülhatárolt, izmos megjelenést. Emellett ez a leglángolóbb változat, amit eddig láttunk, a tűz most a Nightmare fején és törzsén lángol. Halálában ezek a lángok kialszanak, sörénye és farka pedig hamuvá válik.
Játék technikailag ez egy egyszerűbb állat. Már nem tud váltani a síkok között, helyette egy rövidtávú teleportációs képességet kap, bár a szöveg megjegyzi, hogy néhány különösen erős egyed képes Shadowfell-be utazni. 138 HP -ja van, ami majdnem háromszorosa a 3. kiadásbeli átlagnak. A Nightmare elvesztette harapás- és füstlehelő képességét, és csak patákkal támadhat (egy +18-as támadás, amely 1d8+6 sebzést okoz, plusz 5 folyamatos tűzsebzést). Az egyetlen speciális támadása, hogy pokoli patáival tűzcsíkot hagy maga mögött, amikor támad. Úgy tűnik, hogy ez a Nightmare első olyan változata, amely ellenáll a tűznek (bár nem immunis), és képes kiterjeszteni saját tűzállóságát egy megfelelő erősségű lovasra (13. szint).
Bár még mindig intelligensnek mondható, IQ-ja az ember alatti szintre csökkent, és képtelen bármilyen nyelven kommunikálni. A Nightmare úgy tűnik, visszatért a húsevő étrendhez, ami megmagyarázhatja a drámai súlygyarapodást. A Nightmare szereti az emberi húst.
Elméletileg (bár a gyakorlatban nem mindig) a korábbi kiadásokban Nightmare -ek magányos lények voltak. Ezek az Shadowfell -ben élő változatok nagyon is csordaállatok, sőt, farkasszerű falkákban támadnak. Nevüket a támadásaikat túlélők által átélt rémisztő álmokról kapták. A Nightmare -ek élvezik, hogy félelmet és rémületet terjesztenek. Ismertek arról, hogy a célpontjaikat abban a hitben hagyják, hogy elmenekültek, mielőtt újra visszatérnek, hogy megöljék.
Bár a hatalmas gonosz lények még mindig használják őket hátasként, az ilyen lovasoknak mostantól először harcban kell legyőzniük a Nightmare -t, és a szörnyetegnek választania kell, hogy szolgáljon vagy meghaljon. Ezen meglehetősen terhes követelmény ellenére a Adventurer’s Vault a Nightmare -eket a kalandorok potenciális lovasainak listájára veszi fel. A Nightmare mindössze 25 000 arany árával a Wyvern -hez (21 000 gp) vagy a Manticore árhoz (45 000 gp) képest kedvezőbb, és gyorsabban repül, mint bármelyikük.
Az Open Grave egy valamivel erősebb Nightmare-t kínál, Maheghoda the Black Course-t, amelyet egy élőhalottak által lakott város Death Knight uralkodója lovagol. Bár Maheghoda egyedi lény, több HP-vel , AC-vel és támadásokkal, új képességeket mégsem kapott.
A Codex of Betrayal: Alloces a Dragon 373. számában említi, hogy Butcher of Nessus mészárosa néven ismert ördög azt állítja, hogy ő teremtette az első Nightmare -eket. Bár ugyanez a cikk azt is megállapítja, hogy állítása valószínűleg nem igaz, elismeri, hogy Alloces új, erősebb Nightmare -t tenyésztett ki. Hogy ez a történet hogyan kapcsolódik össze a Nightmare -ek új otthonával – Shadowfell-lel – az itt nem világos, de egy későbbi cikk magyarázatot ad rá, amint azt alább látni fogjuk.
Az E1: Death’s Reach kaland bemutatja a Shadowclaw Nightmares nevű lényeket, de elkeserítően kevés leírást vagy magyarázatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mik is ezek. Egyértelműen meglovagolhatóak, tehát lószerűek lehetnek. Ők is nagy árnyállatok, mint a Nightmare -ek, de a Nightmare -ekkel ellentétben élőholtak, és képesek újraéledni, ha megölték őket. A Nightmare rokonai? Lehetetlen megmondani a Death’s Reachből.
A 4. kiadás vége felé megjelent dobozos készlet, a The Shadowfell: Gloomwrought and Beyond kicsit részletesebben bemutatja a Shadar-kai és a Nightmare -ek kapcsolatát. Megtudjuk, hogy néhány Shadar-kai elsajátított egy olyan taktikai manővert, amikor Nightmare hátasuk hátáról a harcaba vetik magukat. Svyn, a Thyrin Gol néven ismert hegyi barlanghálózat vallási vezetője egy Sear nevű Nightmare hátán járja az Shadowfell -t, hogy a sík rejtélyeit kutassa. Az a hír járja, hogy egy koromfekete egyszarvú ragadta magához a közeli Gol-hegységben élő Nightmare csorda vezetését.
Az Underdark -ban leírtak szerint a Shadowdark mélyén egy Nightmare pár egy Purple Worm testéhez van láncolva, amelyet hídként használnak a Lathan folyó felett, más néven a Lelkek Folyóján.
Furcsa módon a Nightmare utolsó, 4. kiadású megjelenése adja a lény legrészletesebb változatát. Az Essentials újraindítását követően számos szörny-frissítő cikk jelent meg az online magazinokban. A Nightmare kétoldalas írást kap a Dungeon magazin 198. számában
A Nightmare -ek néhány korábbi tulajdonságát itt visszaállítják. Ismét leírják (de nem illusztrálják), hogy „soványak”. Illetve van egy utalás a síkváltó képességükre, mint lehetséges magyarázat a rövid távolságok teleportálására való képességükre. A Nightmare -ekről ismét azt mondják, hogy túlnyomórészt magányosan élnek, kivéve a Shadowfell -ben, ahol falkában vadásznak. A lények ragadozó természetét hangsúlyozza, hogy annyira szörnyű lehet az áldozataik halála, hogy néhányan közülük bosszúálló szellemként maradnak hátra.
A 3. kiadású Szörny kézikönyvben szereplő, eldobottnak tűnő megjegyzés, miszerint a Nightmare -ek képesek betörni az álmokba, itt is megismétlődik, úgy tűnik, hogy valahogyan kísértenek a támadásaikat túlélők álmaiban, valamint megjelennek az álmokban, mint a még hátralévő találkozások előjelei.
A Nightmare -ek patái által okozott sebzést 1d8+6 (plusz 5 tűz) sebzésről 2d8+7 (plusz 5 tűz) sebzésre emelték, és füstköd védekező képességet is kap, ami egy újabb visszautalás a korábbi kiadásokra. Minden Nightmare mostantól képes a Shadowfell -be utazni, valamint teleportáláskor magával viheti lovasát.
Az „alacsonyabb” síkbeli és az Shadowfell élőhelyeik közötti eltérés megszűnt. A cikk világossá teszi, hogy az Shadowfell mellett a Nine Hells -ben és a Abyss -ban is élnek Nightmare -ek. Ezek a csordák még vezetőket is kapnak. A Sin’s Reward nevű csődör vezeti a Kilenc Pokol lidérceit. Tüskés vaspáncélt visel, és állandóan fekete füst- és parázsfelhő veszi körül. Thunder of Hooves egy kanca, aki hatalmasra nőtt, és mutálódott, hogy egy extra pár lábat növesszen. Brutális erővel uralkodik Abyss csordái felett.
Bár a két uralkodó gyűlöli egymást, évente egyszer találkoznak az Shadowfell -ben, hogy párosodjanak, és három kivételes csikót hoztak a világra. Ezek közül az utódok közül az egyik Shadowfell -ben marad, míg a másik kettő visszatér a szüleik hazájának síkjára. A cikk azt sugallja, hogy ez a két uralkodó eredetileg Vecna szolgái voltak, de megrontották őket a síkon ahol laktak, és Vecna most a vesztüket tervezi. A cikk a legendás Gloom Meet megemlítésével és a Nightmare -ek szerepével zárul, amelyek e síkbeli esemény bejelentésében játszanak szerepet. Azt mondják, hogy a Gloom Meet helyét úgy lehet megtalálni, ha a megperzselt patanyomok nyomát követjük.
Ebben a firrsítésben ügyesen dolgozták össze a Nightmare Lore -t és a tradicionális hátteret. Kár, hogy a 4. kiadás utolsó pillanataiban jelent meg. A 4. kiadás Monster Manual nagyban javult volna az ilyen minőségű bejegyzésekkel. Sajnos a cikk újrahasznosítja a Monster Manual -ból származó képet, így nem kapunk új illusztrációt a frissítéshez.
5. kiadás
A D&D 4. kiadásra sokszor mostohagyerekként tekintenek az 5. kiadás pedig üdvözlendő visszatérés a korábbi kiadások klasszikusabb történeteihez. Bár ez gyakran igaz, az 5. kiadás Nightmare -je (amely a legújabb Monster Manual -ban található) több közös vonást mutat a legutóbbi testvérével, mint bármelyik korábbi unokatestvérével.
Most már hivatalosan is „fiend ” a besorolása, a Nightmare csak a patáival támadhat (ez a +6-os támadás 2d8+4 ütés és 2d6 tűz sebzést okoz). Nincs harapásos
támadása, és bár a leírás szerint „gomolygó füstfelhőben” jelenik meg, ennek nincs mechanikai hatása, és a Nightmare nem képes semmilyen füstfelhő előállítására, ha egyszer már megjelent. Tüzes sörénye és farka van, valamint a szokásos lángokba borult patái. Már nem hoz létre maga mögött lángoló ösvényt, de elég fényesen ég ahhoz, hogy megvilágítsa a körülötte lévő területet (10 láb sugarú körben, további 10 lábnyira halvány fényt adva). Az AC-je 13, és 68 HP -ja van, ami valahol az 1.-3. kiadású és a 4. kiadású ősei között helyezkedik el.
Az illusztrációt elnézve nem valószínű, hogy bárki a „csontváz” vagy a „sovány” szavakkal jellemezné ezt a szörnyeteget. A Nightmare -ek továbbra is hajlandóak arra, hogy kivételesen gonosz lovasok paripájaként szolgáljanak, de áldozatot követelnek, mielőtt bármilyen szintű hűséget mutatnának az általuk szolgált lények iránt. A Nightmare vörös szemei rosszindulatúan izzanak. Teljesen immunis a tűzre, és a lovasa reisist lesz a a tűz sebzésével szemben.
Ez a Nightmare nem tud teleportálni, mint a 4. kiadású változat, de visszanyerte azt a képességét, hogy az éteri síkra és onnan vissza jöjjön, és legfeljebb három szövetséges lényt vihet magával. Az asztrál síkra nem tud utazni. Visszanyerte némileg az intelligenciáját, ami egy átlagos emberéhez hasonlítható, és három nyelvet ért (mélységi, közönséges és pokoli), de beszélni nem tud. Az eredeti Monster Manual -ban szereplő „demon horse” és „hell horse” alternatív nevek megismétlődnek ebben a legújabb leírásban is.
A legjelentősebb változás az 5. kiadásban egy teljesen új eredettörténet bevezetése. A Nightmare -ek mostantól úgy jönnek létre, hogy egy pegazus szárnyait eltávolítják, és a nemes teremtményt sötét mágia segítségével gonosszá változtatják. Ez a történet teljesen váratlanul jött, és kissé életszerűtlennek tűnik. Ha már egyszer létrejöttek, szaporodhatnak-e egymással a Nightmare -ek? Ha nem, akkor ki vette a fáradságot, hogy pegazusokat fogjon be, hogy Nightmare -ré változtassa őket? És mi célból?
Így végig olvasva a korábbi Nightmare -eket, az 5. kiadásos verzió valahogy nem az igazi. Játék technikailag elég egysíkú, igazából a lore sem lett kidolgozva hozzá rendesen és még az is teljesen szembe megy a korábbi kiadások verzióival.
Ez nem lenne méltóbb stat block egy ilyen lényhez?
Ez a rövidke szösszenet több internetes oldal (Enworld, Wikipedia, a többi címe elveszett mikor a Chrome összeomlott) felhasználásával készült.